Sziasztok!
Háát nagy gáááz van.
Florsie nem ért ide 17-én a fejivel...gondolom ezt észrevettétek.
Úgy gondoltuk,hogy mivel suli van meg szakkörök így ezt a blogot bezárjuk.
Nem töröljük,mert hátha valaki elszeretné olvasni..
Nem hiszem,h folytatnánk később mert Eninek is van egy blogja és Florsienak is.
Köszönünk szépen midnent!
Azt a pár komit,ami azért sokat jelentett.
Köszönünk mindent!
Még találkozunk!Vagyis blogokon,chateken meg esetleg pályázatokon :)
Kipróbáltuk magunkat,megismertük,h ez h megy :D
Eni,Florsie,Nana

Szijasztok!

Nana a múlkori bejegyzésben írta, hogy mivel én nem tudom megírni(eszméletlenül sajnálom) így ő megírja.DE sajnos neki se fér bele az idejébe, ahogy nekem se.De mivel már nagyon-nagyon régen volt itt új úgy gondoltam gyorsan megírom.Kérlek ne haragudjatok rám!Az előzőért se.összejöttek a dolgok....Na akkor megpróbálom megírni és remélhetőleg délutánra felkerül.
Florsie:)

Sorry

Helló mindenki!
Nana vagyok.
Ég a pofám,pedig nem nekem kéne...
Modern tánc táborba voltunk mind a 3-an,utána meg Florsie Ausztiába mi meg segítettünk egy napközibe.Utána meg az osztály főnöknek a szőlőjében sátraztunk.
De Florsieé az új feji és nem képes megírni.Arra hivatkozik,h nincs ihlete.De ez nem igaz.És amikor felhozzuk a témát ugyanazt mondja.Megemlítettem neki,h akk legalább egy üzit írjon ki,h nem lesz friss,de semmi.
Gondoltam akkor én megosztom ezt veletek,mert ezt sztem megérdemlítek.Lehet,h megírom én az új fejit!Akarjátok?
Puszi
Nana

Ui: Télleg nagyon-nagyon sajnálom*összehúzza magát és elsüllyed*

9. Fejezet

Nagyon - nagyon - nagyon, eszméletlenül sajnálom, hogy csak most hozunk frisset!!Ezt én írtam(Eni). Tényleg sajnálom,

hogy ennyit kellett várnotok, remélem tetszik majd.

Pussz

(Alice szemszöge)

Hol vannak már ennyi ideig?-tűnődtem magamban. - Az Alice bulira haza kell érniük. Minden pontosan meg van szervezve. Pontról - pontra, percről- percre. Ma van a 652. születésnapom. Igazi Alice-s szervezés alatt áll az egész. Esmetől egy sminkeket, haj formázó eszközöket és kiegészítőket tartalmazó 10 kg-os csomagot kapok. Carlisletól egy " Hogyan sminkeljünk vámpírokat? " című könyvet. (Az ebben találtakat, gyakorolhatnám Emmetten.) Tőle és Rosalietól, pedig egy csodaszép ruhát. Edwardtól, még nem látom milyen ajándékot kapok, de nagyon fogok örülni neki. Jasper, pedig állandóan a hülye szomszéd telek tulajdonosai közelében tartózkodik mostanában, ami mellesleg 10 - 20km-re van innen. A szerelmem megunta, hogy nem tud meglepetést okozni számomra. Az említett "tulajok" , valami furcsa mutáció során, vérfarkassá tudnak változni, az ő jövőjüket nem látom. Egy határ választ el minket. Tulajdonképpen ős ellenségek vagyunk, ezért a határt is csak indokolt esetben léphetjük át. Jasper, pedig a küszöbön táncol. Mindig ott vadászik, vagy valamivel elüti az időt. És ott nem látok semmit. Mintha elveszne a jövője. A farkasok bekavarnak...

Jasper ajándékát illetőleg, legalább lesz egy kis meglepi is.

Végre hazaért. Én pedig a nyakába ugrottam.

- Sziaa!! Jó helyre menekültél...Nem látok veled kapcsolatban semmit. - Mondtam színlelt mérgességgel a hangomban.

- Szia! Ez volt a lényeg! Tudod már kicsit idegesítő, hogy

nem tudok neked meglepetést okozni. Most megtaláltam az "ellenszert". - Ezen mindketten nevettünk.

- Hol vannak a többiek?- Kérdezte, miközben hangjában a kíváncsiság tükröződött.

- Itt vagyunk. - Jött a válasz a lépcsőről, ahonnan épp lerobogott a család. Kivéve Bella és Edward. Ők is biztosan jönnek majd.

- Akkor ne várjunk tovább. Alice, gyere drágám, átadjuk az ajándékokat. - Mondta Esme.

- Jajj, de jó! Úgy fogok örülni nekik. - Ezen a többiek inkább csak elkomorultak, mert nem tudtak meglepni. Kivéve Jaspert. Mindenki átadta az ajándékot és Boldog Születésnapot kívánt.Csak a férjem maradt ki. Magához húzott és két repülő jegyet adott át Yamaica-ra.

- Boldog Szülinapot, Drágám!- Ezután még közelebb húzott magához és megcsókolt...

(Edward szemszöge)

Nem tudtam szabadulni karjai közül. Mintha leblokkoltam volna, nem éreztem semmit. A hátam mögött állt, ezért nem tudtam, hogy ki lehet az. Mi lehet Bellával? Az én kicsi szerelmemmel. Torkom szakadtából kezdtem üvölteni.

- Engedj el!Most azonnal.

- Edyke, te innen nem szabadulsz egyhamar! - Mondta valaki kéjes hangon, de még mindig nem tudtam ki az. Az agyam mintha egy szivacs lenne.

- Most az egyszer hasznodat venném, de mivel Edwardot kedvelem és eléggé elszánt, muszáj lesz elengedned. - Mondta Jane. Még soha nem láttam ilyen kedvesnek. Hisz Volturis, mit is vártam, de ez tényleg jól esett tőle.

- Te - Nekem - Nem - Parancsolsz! Megérteted? - Kiáltotta az ismeretlen. Miközben minden szót erősen kihangsúlyozott.

- Azt majd meglátjuk. - Aztán a kis katona, kínozni kezdte.

- Köszönöm Jane.- Mondtam, őszinte hálával.

Még egy pillantást vetettem a hátam mögé, hogy mégis tudjam, ki az, aki léte végéig imádkozni fog, hogy valahogy meghaljon.

- Tanya, ezt még nagyon megkeserülöd!

(Alice szemszöge)

Egyszer csak szörnyű látomásom támadt. Felix, Bellával a karjaiban fut valahol. A helyszín teljesen homályos. Edward pedig, szenved. Küzd, hogy megmenthesse Bellát. Muszáj segítenünk nekik.

- Na, jó! A bulinak azt hiszem vége. - Mondtam, miközben egy csepp nyugalom sem volt a hangomban.

- Mi történt Alice? Mit láttál? - Kérdezték szinte kórusban a családom tagjai.

- Irány az erdő! Futás! Útközben elmondom!

Bocsi, hogy ilyen rövid lett! Kíváncsi vagyok, hogy ebből mit hoz ki Florsie! Ugyanis a kövi fejit ő írja!

8. fejezet

Sziasztok! Újra visszatértem! =)

Remélem tetszik majd a feji!! Na, nyomás olvasni!! =)

8.fejezet

( Edward szemszöge)

- Persze, mond csak. - mondta, kedvesen a szerelmem. Igen. Szerelmem. Furcsa kimondani ezt a szót. Szeretet. Szerető. Szerethető. Nem! Egyik sem. Ő maga a Szerelem! Érzem! Izzik körülöttünk a levegő! Mindent meg tennék érte. Bármit, bármi áron. Mindent, vele akarok csinálni! Mindent! De ezek csak álmok! Álmok....Amelyekben nincs remény! Bella nem szeret engem. Legalábbis nem mutatja ki. Nem tudok olvasni a gondolataiban. Nem látok bele a fejébe. Mint egy üres lap. Amire nem festi ki csodás, színes érzelmeit. Jasper sem érez felőle semmit. Mintha egy buborékban élne. Ami elzárja őt a képességektől, de én így szeretem.

- Edward! Mit szeretnél mondani? - kérdezte, türelmetlenül.

- Ne haragudj! Csak elkalandoztam egy kicsit.

- Értem! Semmi baj. De miről akarsz beszélni? Hiszen, látom rajtad, hogy te félsz. Nyugodj meg! Mond csak, nem lesz semmi baj. - Igaza volt! Soha nem féltem még ennyire. El kell mondanom Bellának, hogy szeretem Őt!

- Tudod Bella! Én....- De nem tudtam befejezni. Kopogtattak az ajtón.

- Bejöhetek galambok? - Röhögött Emmett. Ezt kétszeresen fogja visszakapni.

- Gyere! - Mondtam mérgesen. Bella pedig rám nézett és elmosolyodott.

- Emmett te tényleg az időzítésben vagy a világon a legjobb.....- Nevettünk mindhárman.

- Mit zavartam meg? Basszus, lent hagytam a kamerát... Pedig az elsőt meg kellett volna örökíteni... Tudod, Bella ez a vámpíroknál sokkal jobb, mert.... - Emmett Cullen véged van. üvöltöttem, gondolatban és elképzeltem az édes bosszút.

- Emmett kifelé! - Mondta, most már Bella.

- Pedig én szívesen tartanák nektek felvilágosítást...

- KIFELÉ! - üvöltöttük mindketten.

- Most, hogy Micimackó magunkra hagyott, elmondhatnád, amibe belekezdtél.

- Hallottam! - Kiáltotta az említett személy.

- Ne törődj vele! Mi lenne ha ezt nem itt beszélnénk meg? Van egy gyönyörű hely, ahová elvinnélek. Ott mindent elmondok! Ígérem.

- Akkor induljunk, mert már nagyon kíváncsi vagyok! - Mondta, őszintén.

A rétre vittem. A hely, ami mindig nyugalommal tölt el. Ide jövök, ha valami a szívemet nyomja. Itt lábalok ki a bajokból. És ez az a hely, ami bizalmat ad nekem.

- Most már, tényleg nagyon várom a válaszod.

- Nem tudom, hogyan fogadod majd ezt a dolgot. Milyenek az érzéseid? Mit gondolsz rólam? De egy dologban biztos vagyok. Én szeretlek! - Végre kimondtam, amit érzek. El kellett mondanom. Lehet, hogy Bella másképp érez, de tudnia kell mi nyomja a szívem.

- Itt minden olyan gyönyörű! Ez meseszép. Mintha álmodnék. Amint, megláttalak. Már az első pillanatban beléd szerettem. - Elmondhatatlan érzés. Amikor két ember szereti egymást és senki nem állhat közéjük. Mindent megtennének egymásért.

Nem lehet szavakba önteni. Közelebb mentem Bellához. Karjaimba vettem őt. Lágyan értem hozzá, ő is akarta. Megcsókoltam őt. És visszacsókolt. Még jobb érzés volt. Nem lehet semmihez sem hasonlítani.

- Szeretlek Edward! - Suttogta miközben, lágyan öleltük át egymást és ajkaink eggyé váltak.

- Szeretlek Bella! - Csak néztük egymást. Én egy csodát bámultam. Minden meg van benne, ami kell. Tanya pedig mehet ahová akar. Nem akartam ezzel törődni. Amikor a karjaimban tartok egy ilyen gyönyörű lányt. Nem akartam, hogy véget érjen ez a csodás pillanat, de valamit el kell mondanom még Bellának.

- Tudod, van valami, amiről nehéz beszélnem, de túl kell esnünk rajta. Sajnálom, hogy nem tudtam ellenállni...- Nem engedte, hogy folytassam.

- Már vártam ezt a beszélgetést. Tudtam, hogy el jön valamikor. Egy dolgot szeretnék tisztázni! Én szeretlek téged és örökkön- örökké veled akarok lenni! Érted? És ebben te segítettél nekem! Én szeretek vámpír lenni. Soha nem lesz vége. Mindig is ezt akartam. Örök élet, a szerelmemmel. Persze, csak álmodtam róla, de most valóra vállt az álmom. Megtörtént, amire vágytam. Nem kell bocsánatot kérned. Köszönöm, hogy megtetted. És nincs, de!

- Ennek örülök! Én is veled akarom leélni az életem, jobban mondva létem, de sajnálom, hogy elmentem, nem maradtam ott veled!

- Kérlek, emiatt ne emészd magad! A családod segített nekem. És túléltem. Minden rendben.

- Remélem, tényleg így van! Tudom, elég a kínos témákból, de van még valami.. - Ha lehetséges lenne, akkor biztos, hogy elpirultam volna.- A ma délután történtekről akarok beszélni!

- Nagyon fáj, amit tettem.

- Mind büszkék vagyunk rád! Megálltad! Még több száz évesen is előfordul ilyen, méghozzá úgy, hogy nem tudják megállni... De neked sikerült! - Hirtelen ismerős illatot éreztem.

- Értem, Edward, de majdnem lelepleztem a kilétünket. Mi van ha még egyszer megtörténik?

- Nem fog megtörténni!Hidd el! Bízz bennem!

- Most még maradok! De hangsúlyozom : MÉG! - Már itt vannak, érzem! Tudom. A Volturi az!

- Jól mondod Bells! Még!!! - Hallottam, hogy Jane szólalt meg a hátam mögött!

- Nem gondoljátok, hogy illendő lenne előbb bemutatkozni?

- Hamarosan megtudja kik vagyunk!! - Ezzel Felix, vámpír gyorsasággal fogta meg és elfutott vele.

- Edward, kérlek segíts!!!- Hallottam keserves hangját , ahogy messziről kiabál és már ugrottam volna, hogy megmentsem, de valaki visszatartott. Nem tudtam kiszabadulni az erős karjai közül....

Bocsi, hogy csak most hozom, de próbáltam a legtöbbet kihozni belőle! Remélem tetszeni fog! Bocsi, hogy nincs kép, de ahogy megnyitom, le fagy a gépem, ezért nem tudok felrakni.... Ha sikerül, akkor majd külön kirakom őket...

Képek

Gondoltam felteszek pár képet,hogy tudjatok viszonyítani!

Bella gardróbja:,fürdője és szobája

A gardrób persze sokkal nagyobb.
meg aa többi is.
A szoba direkt más árnyalat.
Az ajtó mögötti helyek meg kb ugyan az a színválogatás.
Nah puszi

7. fejezet

Nah az egész feji!
Előbb terveztem csak beugrott még néhány ötlet!
Nem tom mit hoznak ki ebből a csajok!:D
Nah jó olvasást!

(Tanya szemszöge)

Nah, ne!Ezt nem hiszem el!Mi az,hogy ezt a kis senkiházit védi?Ez csakis egy tévedés lehet!Sőt, biztos , hogy az!Nem védheti őt, helyettem!Hisz én vagyok a tökéletes pár Edward számára!És nem az a kis...izzé, szóval egy a lényeg : nem ő az igazi szerelme. HANEM ÉN!Csakis,kizárólag ÉN!Nem engedhetem!Valamit tennem kell!Engem kell, hogy szeressen!
Erre ő mit csinál?Közénk áll.Az még semmi, de az már valami, sőt nagyon is sok, hogy ő elé áll és nem elém!
Nah asszem bediliztem.Ismétlem magam!Tanya állítsd le magad!Most azonnal!Magamba beszélek.Száz, hogy diliházba kerülök, ha így folytatom!
-Edward, mit csinálsz?-kérdeztem, lehet, hogy egy kicsit hisztérikusan
-Megakadályozom, hogy bántsd Bellát!-ááh szóval neve is van.
-De mért őt véded?
-Mert ő már a család tagja!-Hogy mi??Nah ne!Akkor tényleg Edward őt választotta?!
-Tessék?
-Jól hallottad Tanya.Ő már a család tagja, és ha jól tudom, te támadtál rá,semmi előjel nélkül,ő pedig csak védekezett-nem tudtam mit mondjak erre.Végül is igaza van.
-Azért támadtam rá, mert azt hittem a párod.
-Hinni a templomban kell, Tanya!És ha jól tudom te nem jársz oda!Szóval először megkérdezhetted volna.-mondta szemrehányóan, s közben felegyenesedett védekező állásából.
-Sajnálom.-mondtam, lehajtott fejjel.Annyira azért nem, de hát a látszat...
-Persze,Tanya, persze.Ha nem lennék gondolatolvasó akkor sem hinném el azt amit mondtál az előbb.Mindenki ismer!Add fel!
-De Edward, szeretlek, és én vagyok a tökéletes pár a számodra!Ezt mindenki tudja!
-Tanya-itt sóhajtott-sohasem szerettelek és nem is foglak.És ha valaki azt mondaná, hogy mi egymásnak lettünk teremtve,akkor sem hinném el.
-Kedves Denaliak, tudjátok nem épp jókor jöttetek.Bellánál nem rég fejeződött be az átváltozás.Tisztáztunk pár dolgot.De még vadászni sem voltunk.Mindig szívesen látunk titeket de ez nem a legjobb időzítés.-mondta Carlisle.Tárgyilagos volt, mint mindig.Egyébként nevetett ő valaha?Tiszta unalmas vámpír lehet.Erre Edwardból egy mély morgás tört fel .Hát persze ő tiszteli és fel néz rá.
-Carlisle,barátom.Megértünk titeket.Üdvözlünk a mi világunkba Bella!-szólt apám.A vámpír csajszi csak bólintott.-Akkor mi most elmegyünk, majd meglátogatunk titeket-rá nézett az újszülöttre-Úgy egy év múlva.
-Köszönjük.Viszlát!-én maradni akarok!Vagy Ed is velünk jön!De Irina megfogott és kitolt az ajtón
-Good Bye! Tányácska-Emmet ezért még számolunk.De lesz fontosabb dolgom is 1 év múlva, vagy lehet,hogy véletlen idetévedek majd.De kifogom találni.
Ezt a csatát megnyerted Bella de a háborút nem fogod!


(Bella szemszöge)

-Edy fiú!Nálad minden fordítva működik?Nem a fiúk udvarolnak a lányoknak,s nem fordítva?Meg neked kellett volna először szerelmet vallani?Hát Edyke ez nem jött össze.De csak úgy megsúgom-és nem hiszem el,tényleg lehalkította a hangját, mintha nem hallanánk-egy tanács:Bella a húgom és szerintem összejöttök majd,ha el nem baltázod.Szóval adhatok tanácsokat.Jah és Húgi!Felvilágosítást is tartok-és rám kacsintott.
Elindultam a kanapé felé a többiek követtek.
A következő pár órában elmagyarázták a vámpír dolgokat és kiderült,hogy vannak tehetséges vámpírok is:Edward:gondolat olvasás,Alice:jövőbelátás,Jasper:érzelem manó,én neveztem el így.
Rávilágítottak, hogy nekem is van "ajándékom" csak még nem jöttek rá, hogy mi az.Azért .Jah, és ezek a Denaliak pedig a család barátai.Persze rám támad és akkor családtagként nézzek rá ,nah ne már.Felvilágosítottak a Volturi jelentőségéről.Valamint elmesélték mindenki történetét.Együtt nevettem és sírtam velük persze csak elméletbe.Mivel már könnyeim sincsenek...
-Bella ideje lenne ,hogy elmenj vadászni!
-De én... - tátogtam, nem tudtam mit mondani.Fogalmam sem volt róla,hogyan kell "vadászni" vagy mi.Ha elrontom?!Első alkalommal lebőgök az új család tagjaim előtt.
Aztán Emmettből kitört a nevetés vagyis a röhögés.
-Komolyan, csajszi, ha nem tudnám, hogy nincs szükséged levegőre, azt hinném nem kapsz levegőt. -Már a hasát fogta.
-Én nem tudom, hogy kell- suttogtam
-Figyelj, Bella, ez ösztönös, majd meglátod.-Könnyű azt mondani.Ahogy megtudtam néhány vagy épp egy évszázados gyakorlás után.
-Nem fog menni
-Dehogy nem!Gyere!-megfogta a kezem és elkezdett kifelé húzni.Izzott a levegő körülöttünk.Pattogtak a szikrák.Vámpír létem óta tökéletesen láttam őt és mint a látásom ő is tökéletes volt.Tanyának azt mondta nem vagyok a barátnője.Igaza van.De azt nem mondta senki sem,hogy nem is lehetek.Majd kérek segítséget Alicetól és Rosetól a jobb kinézetem végett.
Beértünk az erdőbe
-Bella az igaz, hogy gondolat olvasó vagyok.De amíg ember voltál addig sem tudtam a gondolataidban olvasni, és amióta olyan vagy mint én még mindig nem.Alice és Jasper sem érez felőled semmit sem.-nem sok időm volt ezzel foglalkozni.Megcsapta az orrom egy illat.Sok féle állatot éreztem: oroszlán,medve,őz.De volt ott valami,valami ami sokkal finomabbnak ígérkezett.Ösztönösen cselekedtem.Nem az agyam szerint.Tudtam,hogy nem állatra támadok, biztos voltam benne.





(2 órával később, a Cullen villában,nappali)

-El kell mennem!!Jó messzire!-már kiabáltam
-Bella,figyelj!Nem mész sehova!Akárkivel előfordul az ilyesmi!De te fogalmam sincs,hogy hogyan de megáltad!Elég érdekes!-gondolkozott el Carlisle.Hogy tud ilyen nyugodt maradni.amikor majdnem lebuktattam őket?!
-Én ezt nem értem...
-Húgi!Nincs semmi gáz!Nyugi van. Mi hibáztunk.Nem voltunk elég figyelmesek.Ha felmérjük,hogy vannak ott emberek is,akkor nem történik meg.Te meg mint újszülött rátámadtál.Érthető.De amikor Edy megfogott és elkezdett húzni, rájöttél,hogy nem helyes amit csinálsz és leálltál.Őszintén?Büszke vagyok rád.Mert nagy dolog volt az amit véghez vittél.Aztán amikor felkiáltottál azt hittem megtörtént köztetek,megjegyezném az lett volna a kedvenc napom-aztán kapott Rosetól egy szúrós pillantást-persze Rose csak a 163 esküvő után.Nah szóval,de nem történt meg csak egy ártatlan csók volt.Most meg?Te a lépcsőn ordibálsz,Edy fiú meg tőled a legtávolabb foglal helyet.-és igaza volt.Így történt.Az a jobb illat emberé volt.Rátámadtam,de amikor éreztem egy húzást hátulról,észbe kaptam.Csakhogy,akkora lendületem volt,hogy Edwardnak csapódtam.Nagyon közel volt,túlságosan közel és megcsókoltam.Neki is tetszett a helyzet mert viszonozta.Felemelő érzés volt.Mintha otthonra leltem volna.Aztán jött Emmett és Jasper a sikoltásra hivatkozva(akkor volt amikor rájöttem,hogy embert akartam ölni)Aztán haza jöttünk.Azóta győzködnek ,hogy nem kell elmennem,mert büszkék rám,hogy megtudtam állni,hát én nem.
-Oké nem megyek el.De ha megbocsájtotok...-választ nem várva mentem a szobámba.Becsaptam az ajtót és rákulcsoltam.Felesleges volt,de megszokás.Elterültem a nagy franciaágyamon.
A szobám gyönyörű volt.Még csak most volt időm megnézni.
A piros dominált a különböző árnyalataival.
Alice rendezte be.Látszik!De jó lett!Nagyon.El ne felejtsem megköszönni.
Volt még 2 ajtó.A jobb oldali a fürdőszobába vezetett.
Jó nagy kád!Ez tetszik!Vagyis ez is!
A 2. ajtó a gardróbhoz vezetett.
A hatalmasabbnál is hatalmasabb volt!A ruhamennyiségről ne is beszéljünk!
Visszadőltem az ágyra.
Vámpír lettem.Oké
Beleszerettem Edwardba.Oké
Ő nem szeret.Ez már nem oké.
El fogom felejteni az emberi emlékeimet.Ez nem oké de azért elviselem.
Majdnem megöltem egy embert.Nah ez végképp nem oké!
Aztán lépteket hallottam.Mindenkinek különböző.Tudtam,hogy ez kié.
-Bella!Beszélhetnénk?Pár dologról?És nem csak a maira értem.

A kövit ahogy megtudtam Eni írja!
Kivi vok mit hoz ki ebből!


KOMIKAT!