Komikat lécci!!!Nekünk nagyon sokat jelentene.Mert tudnánk ,hogy valaki érdeklődik az oldal iránt.köszönjük előre is=D



2010. április 21., szerda


1. fejezet


Egy elfecsérelt nap az örökkévalóságból

(Edward szemszöge)

-Alice siess már! Nem érünk rá egész nap!- kiabáltam drága, pöttöm, kobold húgomnak
Ma túlságosan is be van zsongva. Valamit láthatott, mivel már 3 hete csak a Beatles számokat játszik le a fejében.
- Mindjárt kész vagyok!Egy nőnek több idő kell az elkészüléshez!na hadd nézzelek,hogy öltöztél fel?- mondta és már tancolt is le a lépcsőn- Edward ,ez ………….- Nézett végig a ruhámon,ma egyedül öltöztem,vagy is inkább Alice divat tippjei nélkül. Egy farmernadrág egy „Beach Hawai „feliratú pólóval.- szörnyű… ezt gyorsan le kell venned. Mire nem jó egy rendes hugica, ott van a mai naphoz illő ruhakollekció az ágyadon-, mondta. Emett és Jasper persze szétröhögték a fejüket.
- Fiúk,azt hiszem rátok is férne egy két divattipp.- mondta Alice ,de én ezt már csak fél füllel hallottam,mivel felmentem h felvegyem „a mai naphoz illő ruhakollekciót”.

(Bella szemszöge)

Újra apámnál. Már 3 éve, hogy nem láttam. Kicsit hiányzott, de ő se nagyon erőltette meg magát, egy képeslapot sem küldött vagy esetleg egy sms-sel is beértem volna. Megérkeztünk, újra Forksban vagyok. Sok barátom van, el kéne mennem meglátogatni őket. Először Jacob-hoz fogok menni, döntöttem el magamban.
- Szia kicsim, annyira hiányoztál!- mondta Charlie.
- Nekem is Cha… apu!-mindig eltévesztem…
- A szokásos szobád lesz… úgy gondoltam. .de ha az enyémet kéred , mert az ugye nagyobb.. akkor semmi……- mondta
- Nem nekem tökéletes lesz!- a „régi szobám”, mondtam magamban
- Anyáddal úgy beszéltük, hogy ide fogsz járnia a Gimibe. Remélem tetszeni fog-mondta mosolyogva.
- Oké, de most lepihennék, elég késő van meg kifárasztott ez a sok repülés- hát igen, Skóciából egészen Amerikáig repülni elég húzós.
- Rendben, jó éjszakát!- mondta és már le is ült a tévé előtti kanapéra, hogy baseballt nézhessen.
Beléptem a szobámba, nem hittem a szememnek. Ki volt takarítva. Biztos nem ő volt., ahhoz túl alapos munka. De nem is foglalkoztam vele többet, annyira fáradt voltam, hogy ruhástul befeküdtem az ágyba és pár percen belül elnyomott az álom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése